MIDO ÉS BUGATTI: EGY KÜLÖNLEGES AUKCIÓ TÖRTÉNETE

Már az 1920-as évektől kezdve a Mido meglátta a lehetőséget a feltörekvő autóiparral történő együttműködésben. A kiválasztott márkák jellemző vonásai alapján kreatív módon alkották meg néhány óramodell tokformáját és a számlap mintázatát. Pár héttel ezelőtt egy ilyen kiadás lelt új gazdára, egyenesen Ettore Bugatti gyűjteményéből, a híres autómárka logójával.

HŰTŐRÁCS A SZÁMLAPON

A motorizáció berobbanása a XX. század első évtizedeire tehető a nyugati társadalmakban. A belső égésű motor, a porlasztó feltalálása, a sorozatgyártás elterjedése, elsősorban az 1908-ban megjelent Ford Model T a középosztálybeli családok számára is elérhetővé tette a saját személygépkocsi birtoklását.

A lovakat, fiákereket gyors ütemben váltották le az autók, az 1930-as évekre már itthon is szűk látókörűnek számított, aki ellenezte a motorizációt. A fiatal lányok romantikus álmaiban az elképzelt kérő egyre inkább autóval jelent meg és nem lóháton. Az inasok gyakran furikáztak kölcsön vett Chevrolet-val, és bárónak adva ki magukat igyekeztek hódítani – visszaemlékezések szerint sikerrel.

Hamar kialakult egyfajta autós szubkultúra, a hozzá tartozó öltözködési szokásokkal együtt. A Mido a legismertebb márkákkal állapodott meg, és a XX. század második évtizedétől adott ki olyan órákat, melyek az Alfa Romeo, Buick, Rolls-Royce és más modellek formatervezési elemeit – elsősorban a hűtőrács kialakítását – ismételte meg a számlapon és az óratok kivitelezésében.

ETTORE BUGATTI ÓRÁJA

A Bugatti Automobiles alapítója a névadó Ettore Bugatti, maga eredetileg olasz születésű, a gyárat pedig az akkor Német Császárság területén található Molsheimben hozta létre. Jelenleg Franciaország területéhez tartozik, a márka pedig a Volkswagen konszern tagja.

Az egykori autókészítő manufaktúra híres modelljei a Type 35 Grand Prix, a Type 41 Royale vagy a Type 57 Atlantic, mindegyik magas presztízsű, korának csúcskategóriás modellje. Az autók egyaránt nyújtottak kiemelkedő műszaki színvonalat és pazar megjelenést, köszönhetően a Bugatti család képzőművészeti beállítottságának.

1920-tól kezdődően Ettore Bugatti hozzávetőlegesen 100 darab egyedi karórát rendelt a Mido gyártól, melyeket családtagjai, barátai és legjobb munkatársai között ajándékozott el. Az órák a Bugatti Royale modell hűtőrácsának mintájára készültek, hűen visszaadva annak formavilágát a tok alakján keresztül, valamint mintázatát, a számlap finiselésének köszönhetően.

A tok felső részén, 12 óránál elhelyezett korona a hűtőtartály sapkájának felel meg. Alatta vörös zománcból EB monogram, a gilosált ezüst számlap a hűtőrács mintájára emlékeztet. Kékített Breguet stílusú mutatók, festett arab számok teszik teljessé a megjelenést. A tok 750 ezrelékes aranyból készült, akárcsak a milánói csat. Ez utóbbi kizárólag az Ettore Bugatti részére készített modellen található meg, az összes többit bőrszíjjal látták el.

Az órát maga a megrendelő, a főnök („Patron”) viselte két évtizedig, majd kisebbik fia, Michel Bugatti örökölte meg. A Stanislas Machoïr aukciósház veterán autókat és korabeli órákat meghirdető katalógusában a Mido által Ettore Bugatti részére készített óra értékét 80.000-150.000 EUR összegre becsülte. A leütési ár végül 280.000 euró lett. A vevő nevét nem hozták nyilvánosságra, azonban annyit tudni lehet, hogy az autóversenyzés megszállottja, a Formula 1-ben van érdekeltsége, valamint rendelkezik veterán és modern Bugattival is.

Luczay Szabolcs